Mélységesen elszomorít, hogy reményeimmel ellentétben a mostani, magát konzervatívnak nevező városvezetés sem különb elődeinél, mert a város és polgárainak közös vagyonát, az értékes zöld területeket is képes egyéni érdekek miatt feláldozni. Pedig a zászlójukra nagybetűkkel nem ezt írták. Ki védi meg Szentendrét és kincseit a haszonlesőktől? Csakis MI, szentendrei polgárok. Én már aláírtam. Írjátok alá Ti is!

Ha alantas egyéni érdekekről lenne csak szó a környezet pusztításában, azt talán érteném. De a probléma sokkal összetettebb, politikai irányoktól független. Érték-preferencia, szemlélet, minimális szaktudás hiánya (tájékozatlanság), bátortalanság, pártfegyelem, hogy csak néhányat említsek.
Az 5+1 (lakóterület) fejlesztési ütem közül igazából csak az új, Kálvária u. végében érdekelt közvetlenül a városvezetés, mivel a város területei felértékelődnek, amit értékesíteni kívánnak. A többi magánterület. Ismereteim szerint a város politikai vezetői nem rendelkeznek benne tulajdonnal. Ingatlan bizniszben Dicső Zoltán képviselő érdekelt vastagon, de ő főleg az iparfejlesztésre kijelölt területeken (jelenleg).
A korábbi rossz döntések visszavonására nincs politikai bátorság. Az pedig tovább árnyalja a képet, hogy a 2002-es döntéseket az akkori ellenzék is megszavazta, sőt jobboldali képviselői javaslatra további területeket jelöltek beépítésre. pl. HRSZ 071/22-41 Zakar Ágnes.

Erik5-nek teljesen igaza van! A probléma sokrétű: pancserság, erőtlenség, gyengeség mind benne van az ügyben! De az ilyen helyzetet a legjobb kihasználni: vastagon benne van a 2002-ben kitűzött területekben a lobbierő is! A kijelölt területeken nemcsak Dicsőnek, hanem más helyi potentátoknak vagy azok hozzátartozóinak vannak telkei. A hozzátartozókat nem kell nyilvánosságra hozni! Csak néhány a helyi lobbiból: Filó András (JOBBIK), Dragon család (MDF), Kállay Péter (volt polgármester), Zakarék (FIDESZ), Lakatos Pál (újságíró volt MIÉP ogy. képv. jelölt). Lehetne még hosszú listát csinálni, ha valaki megkaparná a felszínt.
Tehát a városvezetés egy szűk keresztmetszet, annál sokkal távolabb megy a dolog!A frakciófegyelem és a "szívességtétel" ekkor lép életbe: én megszavazom ezt neked, ha te is ezt nekem. Így mindent át lehet bokszolni egy önkormányzaton!

Kedves Lapin!
Rajta, szedjük össze kinek hol van telke. A Filóékét tudom (meg néhány egyebet), de nincs benne az 5+1-ben. Bükkös mentén van (meg másutt), amit szeretett volna a Kálvária u. mentére cserélni. Azt nem szavazták meg. Én a levelemben csak az 5+1-re koncentráltam. Lássunk tisztán. Név, hrsz. nyilvánossága nem sért törvényt. Kis utánna járással nyílvános helyekről összekaparható.

Tisztelt Hozzászólók

Amennyiben regisztrált tagok az iwiw-en, abban az esetben ott is várjuk hozzászólásaikat.

iwiw fórumunkat a „LAKOSSÁGI ÖSSZEFOGÁSI KEZDEMÉNYEZES - A szentendrei zöldterületek megóvásáért” címen találja meg, a szentendrei topikok között.

SZENTENDRE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
2007-2010

IDÉZETEK


7 old.
Az agglomeráció egészében a jellemző tendencia, hogy a biológiailag aktív zöldfelületek csökkenése mellett, a települési területek gyorsütemben növekednek, mely megváltoztatja a táj karakterét, rontja az ökológiai egyensúlyt.

9. old
A város levegőjének minőségét kedvezően befolyásolja a Visegrádi-hegységből folyamatosan áramló hideg levegő .

10.old:
A nitrogén-dioxid (NO2) koncentráció (melynek a közúti közlekedés a legfőbb forrása) – összességében – rohamosan növekvő tendenciát mutat, 1997-ben é s 1999-ben határérték fölé emelkedett.

A szennyezettség a fűtési félévben magasabb, mint a fűtési időszakon kívül, ami első sorban a lakossági (szén-, koksz-, illetve olaj-) fűtésnek tudható be. A téli félévben a város levegője enyhén szennyezetté válik.

11.old.

A közút forgalmára vonatkozó adatokból látszik, hogy a vizsgált 10 év alatt (1995-2004) a forgalom 1,5-2-szeresé re növekedett, ami jelentős szennyezés forrása a főút mentén.

A 24 299 lélekszámú (2004) város népesség száma az utóbbi évtizedben a szuburbanizációs folyamatok eredményeként – a fővárosból kifelé áramló, illetve a távolabbi régiókból befelé áramló népesség – dinamikusan növekedett (1990 é s 2004 között 21,5 %-kal).

A közlekedésből származó levegő szennyezés mértékének további emelkedése várható, és tekintettel a korábbi népesség változási tendenciákra, illetve a nagyarányú beépítési-, lakóterületté minősítési tervekre a jövőben is számottevő problémát fog okozni. Várhatóan a város belső forgalma is növekedni fog.

23. old.
A tájat veszélyeztető tényezők Szentendrén a tájat, táji értékeket aktuálisan és potenciálisan veszélyeztető tényezők a következők:
• belterületbe vonás, beépítés,
• építkezések, beruházások, és egyéb területhasználatok esetében a tájba illesztés szempontjának figyelmen kívül hagyása,

25.old.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területről eredő Sztaravoda-patak (hrsz: 3833, 6885) üdülő -,
illetve lakóterületen keresztül éri el a Dunát. A beépített környezetben az ártér növény- és állatvilága jelentős értéket képvisel.


28.old.

A természetes és természetközeli élő helyek területének csökkenésében és elszigetelődésükben a gazdasági és lakóövezetek bővítése révén terjeszkedő belterületek, a közlekedési utak építése, illetve a turizmus hatása jelentős. Új utak építésével az élőhelyek közötti kapcsolat romlik vagy megszakad.

A szárazföldi élő helyeken, pl. a beépítésekkel szétdarabolt hegyoldali természetes vagy regenerálódott szárazgyepekben a jellegzetes élővilág kis maradványfoltokra szorult vissza, melyek között a fajok áramlása esetlegessé vált, illetve válik, különösen a további beavatkozásokkal. Emellett a kis populációk már önmagukban is sokkal sérülékenyebbek fennmaradásuk szempontjából.
Az értékes erdős-pusztarét foltokra veszélyt jelent a felparcellázás, és az ezzel járó erős emberi zavarás.

29.old.

A város átszellőzésében, a friss levegő és páratartalom biztosításában kiemelt szerepe van a település „kék- és zöldfolyosóinak” (=vízfelü letek, illetve növényzettel borított területek folyosói).

A települések a helyi természeti adottságoktól (domborzat, külterületi növénytakaró), a beépítés módjától, mértékétől, a belterületi zöldterületek arányától függően módosítják a helyi éghajlati sajátosságokat. A nagymértékű beépítettség a települési környezet minősége, a lakosság egészségügyi állapota és komfortérzete szempontjából kedvezőtlen hatást fejt ki (pl. levegő szennyezés).

A zöldterületi rendszer hármas funkciója:
• Rekreáció
A növényzettel borított terek, parkerdők, ligetek sok ember számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget, pihenésre megfelelő környezetet, tehát egyértelműen szolgálják a rekreációs és idegenforgalmi érdekeket. • Település ökológiai hatás
A zöldfelület erő teljesen módosítja a helyi klíma alakulását, kedvezően befolyásolja a hő - és vízháztartási viszonyokat, a levegő szennyezettségének mértékét, valamint csökkenti a zaj és a rezgés terjedését.
• Esztétikai, településszerkezeti elem
A parkok, fasoros utcák hozzá járulnak a település karakterének, arculatának kialakításához, és szerkezeti tagolásában is részt vesznek. A zöldterületek a település egyes területi egységeit egymással és a környező tájjal kapcsolják össze, szervezik egésszé.

A zöldfelületek karbantartása, területi fejlesztése (faültetés, füvesítés stb.) jellemzően nem önkormányzati kezdeményezésre, hanem lakossági összefogással valósul meg. Az önkormányzat megalkotta a helyi zöldfelületre vonatkozó rendeletet, ami azonban csak látszólag ökológiai és ökonómiai szemléletű, inkább a műszaki szempontokat preferálja.

A PROGRAM

41.old.

A természeti értékek megőrzésével é s a környezeti elemek állapotának javításával kedvezően alakulnak a lakosság életfeltételei is, a település vonzóbbá válik a „szelíd” (falusi- és öko-) turizmus számára, és egyéb, kiegészítő jövedelemforrások is létrejöhetnek. Általában is vonzóbb a minőségi környezet, hiszen ez a minőségi termékek előállításának feltétele.


42old.

Az elővigyázatosság a tervezés időszakában azt jelenti, hogy vizsgáljuk meg döntéseink környezetre, és ezen belül emberre gyakorolt hatását. Ennek intézményesült rendszere a környezeti hatásvizsgálat, amely a beruházások viszonylag szűk körére van törvényben előírva, azonban az önkormányzati döntések, tervek, koncepciók kapcsán is meg kell vizsgálni a környezetre gyakorolt hatásokat.

44. old.

A Program kiemelt vertikális céljai, illetve 2010-ig teljesítendő célállapotai ()

A természeti területek állapotának javítása,
az összes helyivé delemre érdemes természeti terület és emlék kapjon
védettséget,
a természetközeli területek arányának növelése (degradálódott területek rehabilitációja, patak revitalizációk),
• A táj megóvása, tájrehabilitáció: az ember által befolyásolt területek természetesebbé , esztétikusabbá tétele.

A településszerkezet környezeti szempontú alakítása, megújítása:
• A belterületi zöldfelület arányának növelése
a városi zöldterület jelenlegi arányának (6 %, 8,6 ha) növelése 10
ha-ra (6,3 %)

46.old.
Szentendre Településrendezési Tervében rögzíteni kell, hogy valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat, a város terjeszkedése nem veszélyeztetheti a természeti területek háborítatlanságát, az új településrészek tervezése és kialakítása közparkok, illetve jelentősebb zöldfelületek kialakításával történhet.

A város térszerkezetének alakításakor általános szempontként kell kezelni azt, hogy a terjeszkedés előtt először a meglévő területek [kihasználatlan telkek, épületegyüttesek] kerüljenek fejlesztésre.

A természeti értékek védelme érdekében a településszerkezet környezeti szempontú alakítása elengedhetetlen feladat. A Településrendezési Tervkörnyezetvédelmi szempontú felülvizsgálatát el kell készíteni, melyet a Képviselő-testületnek határozattal kell jóvá hagynia.

Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedélykérelemhez.


56.old.

A természeti területek (természetközeli erdő , patakok stb.) állapotát megőrizni, illetve javítani, jelenlegi kiterjedésüket pedig lehetőség szerint bővíteni kell. A szántó- és parlagterületek rovására növelni kell az erdők és a gyepek (mocsarak) kiterjedését.


3.6.3. Helyi védelemre javasolt természeti területek

2. Szentlászlói és a Sztaravodai út között, volt katonai terület és laktanya környéke: “Sztaravodai-földek”, “Kéki-dűlő ”, sok milliós értéket képviselő árvalányhajas gyepekkel.


64.old:

3.7. A belterületi zöldterületek növelésének és megóvásának
Programja

A koncepció leglényegesebb elemei: a település egyes közterületeit fel kell újítani, a fő forgalmú utak mentén a közlekedésből eredő levegő - és zajszennyezés, illetve a porterhelés csökkentése érdekében újabb zöldfelületeket kell létrehozni.
Növelni kell a település zöldterületeinek jelenlegi arányát.

65.old.

A település belterületének összefüggő zöldterületei (-folyosói) a külterület természeti területeivel (ökológiai folyosóival) kapcsolódva egy szerkezeti egységet alkotva (ökológiai hálózat) biztosítják az állatok, növények migrációját, terjedésé t így az élővilág természetes változatossága bizonyos mértékig a lakóterületen belül is jelentkezhet. A folyamatos térbeli kapcsolat a település átszellőzése, arányos tagolása szempontjából is kiemelt jelentőségű.

A településfejlesztés során a következő klimatikai igényeket kell figyelembe
venni:
• friss levegő városba áramlásának elősegítését,
• a lakott terület felmelegedésének csökkentését,
• és a levegő szennyeződés csökkentésé t.


Fontos szempont, hogy a friss levegő áramlásának (az uralkodó szélirány) útjába ne emeljenek épületeket, és a városszéli zónában a laza építkezési forma legyen jellemző .
A belterületet övező erdőknek azért van nagy jelentőségük, mert nappal hőmérséklet-különbség alakul ki a város és az erdő között. A beépített területeken a felmelegedő levegő felszáll, majd a hűvös, tiszta levegő az erdő területek felől a városba áramlik. Éjszaka viszont a környező rétek, legelő k hűlnek le erő sebben, ezek még az erdőnél is jobb szállítói a friss levegőnek. Megfelelő nagyságú erdő - é s rétterületekkel (fő ként a külterületeken), valamint építkezéssel kialakítható az ún. klímajavító szél. A város „szívóhatása” mellett fontos szerepük van a lankás területeknek, domblejtőknek is. A növényzettel borított lejtőkről a hűvösebb levegő leáramlik a városba.

98. old.

5.1.3. A természetállapot indikátorai
A természetállapot megóvása, javítása a jó környezetminőség hosszútávú biztosítása érdekében fontos feladat. Szentendrén sok természeti érték és védett terület van, védelmüknek különös jelentősége van. A természetállapot indikátoraként két mutató is alkalmazható. Ezek a védett területek aránya, illetve a természetes és természetközeli területek %-os részesedé se az egész közigazgatási területből.

(Szentendre é lő helyeinek természetessége jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben.) A Program célkitűzése a természeti értékek védetté nyilvánítása, illetve ezeken a területeken a pusztulás megállítása, a degradáció folyamatának lassítása.
Célállapot: 2010-re a Szentendre közigazgatási területén található összes értékes természeti emléket természetvédelmi oltalom alá kell vonni.

A települési környezetminőség alakulásában játszott kulcsszerepe miatt a közterületi zöldfelületek részesedé se a belterületből nevű kulcsmutatót
kell alkalmazni.
Célállapot1: a jelenlegi 6 %-ot (8,6 ha) 2010-re 6,3 %-ra (10 ha) kell
növelni.
A másik indikátornak javasoljuk a zöldterület részesedé se a belterületből (közterületi és kertesházak zöldterületei) nevű mutatót.
Célállapot2: belterületen a zöldterület részesedése ne legyen alacsonyabb
60 %-nál.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. XIX. Tv. (2005. április 25.)-vel kiegészített Tv. egységes szerkezetben:
Idézetek:
"6. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;"

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége

5. § (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

6. § (1) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

(2) Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása

8. § (1) A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI,TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 2008. november 17-én kelt véleménye a Szentendre, Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez utca) szabályozási tervének módosításával kapcsolatosan:

táj- és természetvédelmi szempontból az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján a terület lakóterületté történő kiszabályozásával

nem értünk egyet.


A Szentendre, Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez utca) határos a Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel védetté nyilvánított - országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló Duna-Ipoly Nemzeti Park területével, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózat Pilis-Visegrádi-hegység (HUDI 20039) jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési (pSCI) területtel, valamint a HUDI10002 területkóddal Börzsöny és Visegrádi-hegység néven kijelölt különleges madárvédelmi területtel, továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) lehatárolt és Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX. 8.) Pm.sz. rendeletben megjelent országos ökológiai hálózat övezetével.

A Natura 2000 területek kijelölését Európai Uniós irányelvek határozzák meg, megőrzésük a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében kiemelten szükséges. Az ökológiai hálózat a természetvédelmi szempontból jelentősebb természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze, hogy a területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítsa.


Tárgyi területen védett növényekkel tarkított erdős pusztarét társulás található. A terület a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú melléklete alapján védett fajnak minősülő (pl.: bunkós hagyma /Allium sphaerocephalon/, csillagőszirózsa /Aster amellus/, hosszúfűzérű harangvirág /Campanula macrostachya/, dunai szegfű /Dianthus collinus/, hengeresfészkű peremizs /Inula germanica/, bársonyos kakukkszegfű /Lychnis coronaria/, nyúlánk sárma /Ornithogalum pyramidale/, nagy pacsirtafű /Polygala major/, bozontos árvalányhaj /Stipa dasyphylla/, hosszúlevelű árvalányhaj /Stipa tirsa/) és mára már ritkuló egyedszámban megtalálható értékes növényfajok élőhelye. Ebből kifolyólag a területen olyan, mára már egyre ritkuló társulások találhatóak melyek védelemre érdemesek.

Ezen felül a tervezési terület a fentiek miatt, működését tekintve részét képezi a szomszédos természetvédelmi szempontból értékes területek természeti rendszerének, melyet a számtalan védett-és jelölő faj jelenléte is bizonyít. Ezen felül élőlények számára nem csak, mint táplálkozó –és élőhely, hanem, mint közlekedő folyosó is működik. Ez különösképpen a zöldfolyosók esetében kiemelt szerep, - a táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek életközösségei közötti kapcsolatok lehetőségét teremtik meg, melyek a természetes életközösségek fennmaradásában nagy fontossággal bírnak.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A szakasz (2) bekezdése értelmében a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A szakasz (3) bekezdése alapján a természet védelméhez fűződő érdekeket a településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések során figyelembe kell venni.
A Tvt. 8. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján tilos védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése károsítása, e paragrafus (2) bekezdése pedig kimondja, hogy gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.

Tehát, a területhasználatot úgy kell meghatározni, hogy a természeti és táji értékek megőrzése a település teljes területén biztosítható legyen. A területhasználat meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy e területek természeti és tájképi értéke ne sérüljön. A Tvt 6. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

A tervezési terület belterületbe vonása és kertes lakóövezetté átsorolása a terület jellegének, a használat intenzitásának megváltozásához vezet, ami a terület jelenlegi ökológiai funkciójának, tájképi értékének megszűnését és ezáltal a tervezési területen és a környező természetvédelmi kijelölés alá eső területeken egyaránt megtalálható természeti értékek károsodását, eltűnését jelentené.

A fenti törvényi hivatkozások alapján az Egres út alatti 2. számú fejlesztési terület (Tegez utca) lakóterületté történő kijelölésével táj-, természetvédelmi szempontból nem értünk egyet. E kijelölés megszüntetné a fent említett védett növényfajok élőhelyét, a területen jelenleg található értékes mára már ritkuló félben lévő növénytársulásokat, valamint tájképvédelmi szempontból sem támogatható.

Mindezen elvárásainkat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény támasztja alá.


Jelen állásfoglalásunk nem helyettesíti a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások során megkérendő hozzájárulásunkat.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdése értelmében a jóváhagyott terv egy nyomtatott példányát Felügyelőségünknek ügyiratszámunkra hivatkozva megküldeni szíveskedjenek!

@ZöldSzentendre: Klassz ez a környezetvédelmi program, de minek? Nem látok belőle semmit a valóságban. Megfulladunk a szmogban, minden fsz-án beépítünk, sétálni meg mehetünk 10 km-el odébbra? Nézzük meg mit csináltak a városból a II. Világháború után! Lakótelep, lakótelep meg lakótelep. Éljen a szocializmus! Most meg a maradék területre jönnek a lakóparkok? A modern kapitalizmus alfaja?

Hali!

Kár, hogy az ingatlan "összeírásra" nem akadt partner.

Hát, ez van. Marad a "lépcsőházi" duma.

PETÍCIÓ

Szentendre Város Önkormányzata
2000 Szentendre
Városház tér 3.


Tisztelt Képviselők!


A szentendrei zöld gondolkodású civil szervezetek és csoportok megdöbbenéssel tapasztalják, hogy az Önkormányzat minden lakossági és civil szervezeti véleményt mellőz a szentendrei külterület bevonásokkal kapcsolatban. Az eddigi viselkedésükből az rajzolódik ki, hogy saját és sajátos menetrend szerint továbbra is meg kívánják valósítani a 2002-ben elfogadott útitervet a területbevonásokkal kapcsolatosan. A segítő szándékú zöld szervezeteket ellenfélnek tekintik, az alacsony részvételű és hatékonyságú lakossági fórumokat pedig csak kötelező elemnek tekintik egy-egy döntés meghozatala előtt.
Jelen beadványunkkal felhívjuk figyelmüket, hogy a területbevonásoknak számos jogi és anyagi következménye lehet mind az Önkormányzat, mind a lakosság többsége számára.


A PETICIÓ

1. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy folyamatban lévő ombudsmani vizsgálat alatt a 2. sz. fejlesztési övezet szabályozási tervét elfogadásra benyújtják. Kérjük a Tisztelt Önkormányzatot, hogy semmilyen szabályozási tervet ne tárgyaljon, amíg a Jövő Nemzedék Országgyűlési Biztosának vizsgálata nem zárult le.
2. Érthetetlen és tendenciózus, hogy egy lakossági fórum után egy hétre már az illetékes bizottság tárgyalja, majd rá egy hétre, az Önkormányzat napirendre tűzi a 2. sz. fejlesztési övezet szabályozási tervének elfogadását. A ritmus feltételezi, hogy semmilyen változtatásnak nincsen helye, a lakossági fórum csupán a „letudtuk” szándékkal kerül megtartásra. Kérjük, hogy az Önkormányzat ne a lakosok feje fölött hozza meg döntéseit, vegye figyelembe a 3 lakossági fórumnyi aláírást (!), amiből 280 személy valóban szentendrei (csatoljuk a listát)!
3. Megdöbbentő, hogy újratervezik a 2. fejl. terület szabályozási tervét úgy, hogy ismét semmilyen módon nem veszik figyelembe a rendelkezésre álló és hatósági rendszerben is megtalálható botanikai felmérés eredményét. Készült egy botanikai felmérés, majd készült egy tájegység típus besorolás a DINPI által. A kettő nem keverendő össze! A botanikai felmérésről egy szót sem ejt az előterjesztés, szándékosan mellőzve azt. Pedig a botanikai felmérés szerint pedig a terület legalább 30%-án található védett növény csoportosulás. Kérjük a tervezőket, ne mellőzzék a hiteles felmérés eredményét!
4. Az előterjesztésben említett DINPI nem növényzeti felmérést végzett, hanem tájrészlet besorolást. A szemrevételezés alapján történt tájegység besorolása szerint a tervezési terület minimum 10%-án szubpannon sztyepp található. Megdöbbentő, hogy a tervezők még ezt a szubpannon cserjés megőrzendő területet is addig csökkentették, hogy végül minden telekre lehessen épületet elhelyezni. Pufferzónáról már nem is beszélünk. A természeti érték mindig és mindenütt védendő, nem lehet belőle kedvünk szerint levágni. Kérjük az Önkormányzatot, rendelje el a tervek azonnali módosítását!
5. Kérjük az Önkormányzatot, addig ne tárgyaljon szabályozási tervet, amíg a településrendezési szerződéseket nem írta minden érintett alá!
6. Felszólítjuk az Önkormányzatot, hogy tartsa be a 1996. évi LIII. Törvényt a természet védelméről. E törvény értelmében, különös tekintettel a 7. §. (3) pontra, az Önkormányzat nem minősítheti belterületté a 2. sz. fejlesztési övezet azon részét, ahol védett növények populációja található. Amennyiben ezt megteszi, törvényt fog sérteni, aminek anyagi és erkölcsi következményei lesznek az Önkormányzat számára.
7. Döntse el az Önkormányzat, hogy milyen ürüggyel szeretné megvalósítani fejlesztési terveit. Megítélésünk szerint a szakmailag teljesen indokolatlan 2002-es fejlesztési útiterv megvalósítása nem kötelező, az csak egy lehetőség. Amennyiben az Önkormányzat ezt kötelezőnek tartja, akkor 2002-ben kellett volna az 1996-os Természetvédelmi Törvény szerint eljárni. Amennyiben mégsem látja kötelezőnek a 2002-es bevonási tervek végrehajtását, akkor a szabályozási terv készítése előtt kell –kellett volna - ezt megtennie. Melyiket választják a Tisztelt Képviselők?
8. Az Önkormányzat kötelessége a nevezett Természetvédelmi Törvény egyéb rendelkezéseinek betartása is. A Törvény egyértelműen leírja, hogy mi az Önkormányzat kötelessége védett növények és biológia sokféleség megőrzése érdekében. Megdöbbentő, hogy eddig sem az Önkormányzat, sem a Polgármesteri Hivatal munkatársai nem tettek ennek érdekében semmit. Megdöbbentő, hogy a tulajdonosokat nem értesítették hivatalból a védett növényekről és nem rendeltek el kezelési tervet. Jelen esetben hivatali körben történő mulasztással állunk szemben.
9. Kérjük az Önkormányzatot, hogy ne bújjon állítólagos bíztatási kárból fakadó kártérítési kockázat mögé. A kártérítés esetleges fennállása nem jogosítja fel az Önkormányzatot törvénysértésre! A törvénysértés következményeit mindenképpen viselnie kell!
10. Nevezze meg az Önkormányzat, mire alapozza a bíztatási kárigényt. Nem tudunk a tervezési költségen kívül semmilyen beruházásról Az újratervezés pedig jórészt a tervező cég eddigi mulasztásai miatt amúgy is szükséges.
11. Kérjük az Önkormányzatot, hogy vizsgálja meg a Természetvédelmi Törvény vonatkozó rendeleteit, különösen72. § (2) pontot a kártalanításról.
12. A mai napig nem nevezett meg semmilyen szakmai indokot az Önkormányzat, hogy miért kell a 2002-es fejlesztési terveket végrehajtani. Hiszen világos, hogy a fejlesztési tervek nem a város lakosságának érdekét szolgálják, hanem egy szűk telek-tulajdonosi rétegét. Az nem válasz, hogy „megígértük” a telek-tulajdonosoknak a bevonást. Továbbra is várjuk a szakmai indoklást!
13. Transzparenciát és etikus magatartást szeretnénk! Felszólítjuk a képviselő testület tagjait, beleértve a Polgármester urat is, hogy nyilatkozzon arról, hogy közvetlen és közvetett hozzátartozóinak (legalább I. fokú rokonságig) van-e telke a fejlesztési területeken. Nem vétek telket tulajdonolni, de nem etikus szavazni ilyen ügyekben! Kérjük jegyzőkönyvezni az érintettséget! (2002-ben is számos képviselő rendelkezett tulajdonnal azon területeken, amelyeket lakóterületi fejlesztésre kijelöltek. A pártatlan szakmaiság erősen megkérdőjelezhető)
14. Felszólítjuk az Önkormányzatot, tekintettel eddigi sorozatos mulasztásaira, hogy rendelje el az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös fejlesztési területek környezeti (botanikai, zoológiai, levegőminőségi, zajterhelési etc) vizsgálatát. Előzzük meg, hogy kialakuljon a maihoz hasonló helyzet!
15. Felszólítjuk az Önkormányzatot, hogy rendelje el a fejlesztési tervek következményeinek költség-haszon elemzését! Lássuk, mibe kerül ez a városnak! Lássuk, hogyan áll szemben ennek haszna óvodai, iskolai férőhelyek létesítésével, fenntartásával, orvosi és egyéb intézményi ellátás biztosításával, utak fenntartásával, közvilágítással etc! A mai újraelosztási rendszer és forráshiányos Önkormányzatok mellett még inkább fontos egy ilyen vizsgálat elvégzése!
16. Ha az Önkormányzat meggyőződése, hogy a lakosság támogatja Szentendre zöld külterületeinek felszámolását, akkor legyen bátor, kérdezze meg a lakosságot! Még nem késő, az Európai Parlamenti szavazással együtt kérje ki a lakosság idevágó véleményét!


Tisztelt Képviselők!


Eddig nem vették komolyan véleményünket, jóllehet egy városban élünk, városunk szebb jövőéjért dolgozunk. Ha mi nem, reméljük a törvények betartása vagy azok figyelmen kívül hagyása, elgondolkodtatja Önöket. Hogy petíciónkat ne tudják a szokásos módon lesöpörni az asztalról, készek vagyunk beadványunkat a nyilvánosság előtt is megjelentetni.

Üdvözlettel,

Zöld-és Élhető Szentendre Baráti Kör nevében

Könczöl Attila / Szilágyi Csaba / dr. Bariska Zsolt

Valamint

Kárpáti Márta, az Ózon Egyesület Elnöke, a Környezetvédelmi Munkacsoport tagja

Valamint

Kovács Bence, Független Ökológia Központ ügyvezetője

valamint további 280 aláíró tiltakozásával.


Szentendre, 2009-05-12

Püspökmajorban is kellene aláírást gyűjteni, ez a város legsűrűbben lakott, egyben leghátrányosabb helyzetű térsége. Ami aglomerációs nyavalya elképzelhető, az itt súlyozottan jelen van. És persze a V8 csodauszoda, amely - mint olvashattuk - havonta 23 millió hiányt termel. A helyén nem régen hat, egyenként százezer liter ürtartalmú földalatti olajtartály volt, a fűtőmű kazánjainak gáztüzelésre történt átállítása után itt történt az egyik leglátványosabb olajszőkítés. Azóta se görbült meg senkinek a hajaszála sem, pedig rövid idő alatt tucatnyi bérlője volt az elárvult tartályoknak.